Milyen kerékpárt válasszak?

Milyen kerékpárt válasszak?

Kedves leendő kerékpár tulajdonos  Az alábbi kis tájékoztatóval szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a megvásárolandó kerékpár kiválasztásában.Manapság számtalan kerékpár, rengeteg márka és típus létezik. Nem könnyű a választás. Próbáljuk meghatározni milyen célból, milyen felhasználásra és mennyiért szeretnénk kerékpárra ülni. Tájékozódjunk a választékról. Kérdezzük meg az eladót, mivel tud többet az egyik típus a másiknál. Érdeklődjünk melyik kerékpár képviseli a legjobb ár/érték arányt.

Ismertető az egyes kerékpár típusokról:

  • Hegyikerékpár vagy MTB: Angolul: mountain bike. A masszív felépítés, és a vastag, tipikusan 26″-os (ritkán 29″-es) kerekek alkalmassá teszik a terepen való biciklizésre, de hosszú távú országúti közlekedésre ezek a kerékpárok nem optimálisak. Az egyik legelterjedtebb kerékpárfajta.
  • XC vagy CC: Az angol cross country kifejezésből származó rövidítéssel az elsősorban hegyikerékpár versenyzésre szánt gépeket jelölik. Az XC kerékpároknál a kényelemmel szemben elsődleges szempont a minél kisebb tömeg, a meghajtás hatékonysága és a gyors mászást lehetővé tevő versenygeometria. Leggyakrabban első teleszkóppal használják, tipikusan 80-100 mm rugóúttal, de előfordul merevvillás és összteleszkópos kiépítésben is.
  • All Mountain /AM/ Endúró: A hegyikerékpár egyik változata, amely átmenetet képez az MTB és a könnyű freeride gépek között. A durvább körülményeket és biciklizési stílust is elviselő kialakításból következően valamivel nehezebbek, mint a tipikus MTB bringák, de a technikás és gyors ereszkedés mellett egy-egy könnyebb ösvény is megmászható velük. Gyakori az összteleszkópos kivitel, jellemzően 130-150 mm rugóúttal.
  • Freeride , Downhill: A downhill a hegyikerékpár sport extrém ága, ahol technikás, kövekkel, ugratókkal, letörésekkel tarkított, erősen lejtős terepen kell bringázni. Ennek megfelelően a downhillbiciklire az összteleszkópos gépezet, sok helyen megerősített váz, 150-240 mm-es rugóutak és duplavállas átütőtengelyes első villa (ami erősíti a stresszpontokat a fejcsőnél) a jellemző. Elöl egy lánctányér rockringgel vagy bashguardokkal, láncvezetőkkel, hidraulikus 4-6 dugattyús fékek 203-as tárcsákkal. Bár a súly kordában tartása a DH gépeknél is nagyon fontos, hiszen a DH versenyeken gyakran tizedmásodpercek döntenek, a nehéz terep miatt ezek a speciális kerékpárok akár 18-24 kg-osak is lehetnek. Komfort- vagy városi tekerésre, vagy egy meredek hegyre felmenni alkalmatlanok.
  • Trial: Könnyű, lecsupaszított hegyi kerékpárok, jellemzőjük, hogy a váz nagyon alacsony, általában nincs nyereg, és főleg trükkök bemutatására használják, egy sajátos sportág épül rá.
  • Dirt Jump: Kifejezetten trükkökre, akrobatikára tervezett szerkezet. Többségben egysebességesek a masszivitás okán. Ültetett vázzal és strapabíró alkatrészekkel, olykor elsőfék nélkül. A városi terep extrém leküzdésére szolgálnak
  • City: Városi kerékpár. Kis távolságok megtételére, mindennapos városi használatra alkalmas, strapabíró és olcsó gépek. Mivel gyakran szállítanak rajtuk terhet, jellemzően nehezek a sportcélra gyártott kerékpárokhoz képest. Bevásárló kerékpárnak is nevezik a sokszor gyárilag kormányra szerelt csomagtartó-kosár miatt.
  • Trekking: Túrakerékpár. A terep és az utcai gépek között helyezkedik el. 28″-os kerékátmérője az aszfalton vagy közepes nehézségű terepen (erdei ösvény, földút) állja meg a helyét. Kényelmes és könnyű, így hosszú távú kirándulásokra igen alkalmas. Rendszerint csomagtartóval, sárvédővel szerelik gyárilag.
  • Cross Treking: A trekking lecsupaszított változata. Minden nélkülözhető alkatrész lekerült róla, például sárvédő, csomagtartó. Így inkább hasonlít egy hegyikerékpárra, de megőrizte a 28-as kerekeit, ami miatt ez előbbinél jobban használható országúton is.
  • Cyclocross: A szakág az országúti kerékpározásból nőtt ki. Leginkább országútihoz hasonló, merevvázas, könnyű kerékpárok jellemzik koskormánnyal, de az országútinál vastagabb gumikkal és canti-fékkel. A MTB szakágnál könnyebb, de akadályokkal sűrűn megszakított terepen kerékpároznak, a versenyzők bizonyos szakaszokat (pl. lépcsők, kidőlt farönkök) futva, a kerékpárt vállon cipelve kell megtegyenek.
  • Országúti: Sportkerékpár. A legkönnyebb és leggyorsabb kerékpár. Vékony gumija, a váz és a kormány kiképzése, minimális légellenállása az országúton való gyors haladást teszik lehetővé. A “versenybicikli” szón általában ezt a típust értik, bár természetszerűleg nem csak versenyre használják, illetve más biciklitípusokkal is rendeznek versenyeket.
  • Fitness: Viszonylag új kategória, amihez az országúti kerékpár adta az alapot. Kialakítása azzal egyező, egyenes kormánnyal és a patkófék helyett V-fékkel. Felhasználásában ill. a használat nyújtotta élményben leginkább az országúti és a XC kerékpár közt helyezkedik el. Szintén a fitnessz kategóriába szokták sorolni az agyváltóval és agydinamóval szerelt, de súlyra és sebességre optimizált sportos városi illetve credit card touring kerékpárokat is.
  • Pedelec: e-bike, ahol pedálozás nélkül nem lehet az elektromos rendszert aktiválni.
  • Bmx: Kis kerekű, egysebességes racsnis hajtású, trükkökre, akrobatikára kifejlesztett kerékpár. A 80-as években a gördeszkához hasonlóan ifjúsági divathullám épült rá. A név jelentése “Bicycle MotoCross”, utalva a szakág születésére, amikor tizenévesek a motokrossz versenyeket, mutatványokat utánozták kerékpáron. A trial szakág ősének tekinthető.
  • Single speed: Váltó nélküli (egysebességes), racsnis hajtású kerékpárt jelent.
  • Pálya (fixi): Az örökhajtós kerékpárok (fixik/pályakerékpárok) fő jellemzője, hogy nincs a hátsó tengelyükön szabadonfutó mechanika, nincs fékjük, általában egy áttételük van (egy hátsó lánckerék). Ha a hátsó kerék forog, a pedálok is a megfelelő irányba forognak vele együtt, nem lehet vele úgy gurulni, hogy pihennek a lábak. A városi használatra szánt fixiken legalább első fék mindig van.
  • Cruiser: Amerikában a 70-es évek környékén született ez a kerékpártípus “beach cruiser”, azaz “strandcirkáló” néven, ezzel utalva a tipikus felhasználási területre, eleinte olcsó tömegbicikliként. A kialakítás a cruiser motorbicikliket utánozza a kormány és a váz formájában. A cruiser hívei életérzésnek tartják a stílust, a chopper motorokhoz hasonlóan itt is sokkal nagyobb hangsúly kerül a megjelenésre, mint a teljesítményre.
  • Low Rider: Ha a cruiser stílust egy lépéssel továbbvisszük, megkapjuk a low rider bicikliket. A low rider autókhoz hasonlóan egészen szürreális díszítések, különleges megoldások jellemzik.

Helyes kerékpár beállítások

1) Nyeregmagasság: nem árt, ha tudjuk, milyen magasan ülünk a kerékpáron, és ezt a számot megjegyezzük – a középcsapágy-tengelytől az ülés tetejéig mérünk.

2) Ha első alkalommal ülünk egy idegen kerékpáron, akkor olyan magasra állítsuk a nyeregpozíciót, hogy ha a pedál alsó holtpontjában (helyesebben a nyeregtől legtávolabbi pontjában) a sarkunkkal érintjük a pedáltestet, a lábunk éppen nincs teljesen kinyújtva. Ebben a helyzetben rögzítsük a nyeregmagasságot, így a 4-es képen látható lábtartást érjük el. Ez megfelelően terheli izomzatunkat, nem fog megfájdulni sem a fenekünk, sem a combunk, vagy a derekunk. Ha a nyereg alacsony, akkor rossz izmokkal dolgozunk, égő, fájó érzést fogunk tapasztalni, ilyenkor az ízületek (térd, forgó, csípő) is rosszul terhelődnek.

3) Vízszintes nyeregpozíció: a pedálok vízszintes állásában, lábunkat helyesen tartva a pedálon – patentpedálnál bekattintva, hagyományos taposó pedálnál pedig a talppárnánkkal (Figyelem: nem a talpunk közepével!) – nyomjuk a pedált. Egyenesen előre irányított lábfejjel megnézzük, hogy a képen lévő függő a jelzett pozícióban van–e, vagyis ellenőrizzük, hogy ebben a helyzetben térdünk függőlegesen a pedál tengelye felett van–e.

4) Ellenőrizzük azt is, hogy megfelelő méretű-e a kormányszár! Alapvetően, ha a helyes vízszintes nyeregpozíciót jól beállítottuk, akkor a kormánynak – lepillantva – ki kell takarnia az első tengelyt. Ha a kormány mögött látjuk a tengelyt, akkor hosszú, ha előtte, akkor pedig rövid a kormányszárunk.

beallitas

ELIGAZODÁS A MÉRETEKBEN: 29″ / 27.5″ / 26″

Tömeg: A 27.5″–os kerekek sokkal könnyebb kerékpár– és forgatott tömeget nyújtanak a 29″–osokhoz képest, így könnyítve meg a mászást és gyorsítást. Emellett a 26″–osokhoz képest elenyésző a súlytöbbletük. A 27.5″–os komplett kerék mindösszesen csak 5%–kal nehezebb a „hagyományosnál”, míg a 29″–os, bár átmérőben nem túl nagy a méret növekedés, már 12%–kal! A két nagyobb méret között a különbség, jelentős, viszont a „hagyományos” és az új kerék között elenyésző.

tömeg

Gyorsíthatóság: A 27.5″–os keréknek a legnagyobb előnye a 29″–oshoz képest vitathatatlanul a jobb gyorsíthatóság. Ezt műszerek nélkül is érezni, amikor beletaposol keményen a pedálba, és könnyebben, gyorsabban éred el a kívánt sebességet. Hisz minél távolabb van a súly a forgatás középpontjától, esetünkben az agytól, annál lassabb, lomhább a gyorsítása. Vagyis egy hasonló felépítésű 1000 grammos 29″–os kereket sokkal nehezebb ugyanakkora sebességre felpörgetni, mint egy 1000 grammos 26″–ost. Számokban a 27.5″–os kerék csak 1,5%–kal, míg a nagytestvér több mint duplájával, 3,6%–kal lassabb, mint a 26″–os.

gyorsithatósag

Hatékonyság: Minél nagyobb egy kerék átmérője, annál könnyebben gördül át egy tereptárgyon, hisz annál kisebb a kerék ívének és a tárgy találkozásának éle által bezárt szög. Ez minél kisebb, annál jobb nekünk, hisz annál könnyebben gördül át rajta. Összehasonlításképp, ha a 26″–os kerekeknél mért szöget X°–nak vesszük, akkor a 27.5″–os X–4°, a 29″–os kerék pedig X–6° szöget zár be. A 29″–os kerekek 14%–kal hatékonyabban gördülnek át ugyanazon a tárgyon, mint a 26″–os társaik. Míg a 27.5″ méret 9.8%–kal hatékonyabb. Itt ugyan a nagy kerék a legjobb választás a három méret közül, de jól látszik, hogy a normál méretnél még a 27.5″–os is jobb.

hatékonyság

Irányíthatóság, tapadás: A nagyobb gumifelület talajfogása jobb irányíthatóságot, jobb fékezhetőséget és tapadást eredményez. Míg egy 26″–os keréknél mindösszesen csak 6 centiméternyi felület érintkezik a talajjal, addig a két nagyobb testvér szinte ugyanannyival: a középső méretnél 8, a nagytestvérnél 9 cm.

irányíthatóság

 

Kerékpár mérettáblázatok

Gyerek mérettáblázat (kb.):

12” méret: 2,5 év – 4 év között,

16” méret: 4 év – 6 év között, 95-115 cm

20” méret: 6 év – 9 év között, 115-130 cm

24” méret: 7 év – 11 év között, 130-150 cm

A felnőtt méretnél a váz átlépési magasságából kiszámolható a kerékpár mérete.

A számolás menete: Cipő nélkül szorítson a lába közé tárgyat (pl. könyv), és mérje le a föld és a tárgy teteje közti távolságot. Ez az Ön átlépési magassága.

MTB kerékpár esetén szorozza meg a magasságot 0,57-tel, ekkor megkapja a kerékpár vázméretét centiméterben. Ha szeretné tudni, hogy a kapott eredmény hány coll, ossza el 2.54-gyel és megkapja a vázméretet collban (1″ = 2,54cm).

Versenykerékpár esetén szorozza meg a magasságot 0,66-tal, és megkapja a vázméretet centiméterben.

Sportos kerékpározáshoz a kisebb, túrázáshoz a nagyobb vázméretet válassza!

A következő táblázat csak hozzávetőlegesen határozza meg a méreteket.

mérteke

Ennyi ismertető után már bátran léphetünk be a boltba és kalandozhatunk a kerékpárcsodák véget nem érő világában.